Gróf SZÉCHENYI ISTVÁN 1791. szeptember 21-én született Bécsben. Apja Gróf Széchényi Ferenc, aki a Magyar Nemzeti Múzeum megalapításával tett szert elévülhetetlen érdemekre. Édesanyja Festetich Júlianna grófnő, aki a Georgicont, az első magyarországi gazdasági felsőiskolát megalapító Gróf Festetich György testvére volt.

István gróf gyemekkora nagy részét Nagycenken tőltötte. Már fiatalon is mély magyar nevelésben részesült. Középfokú iskoláit magánúton végezte, de nyilvánosan, magyar páterek előtt vizsgázott. Apja akarata szerint 17 éves korában katona lett. Résztvett a Napoleon elleni háborúkban, ki is tűnt bátorságával és vakmerőségével.

Rengeteget utazott, bejárta Törökországot, Kelet- és Nyugat- Európát egyaránt. Utazásai közben döbbent rá hazája elmaradottságára. Életcéljául nemzete sorsának előmozdítását tőzte ki. Szinte lehetetlen felsorolni mindazt, amit élete folyamán tett nemzetéért. Hazaszeretete erőt adott neki a szakadatlan, megfeszített munkához, ill. nemzetszolgálathoz.

1825-ben a pozsonyi országgyőlés alsóházi ülésének vendégeként tette nagyvonalú felajánlását, mellyel megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát:

“Ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágaimnak egyévi jövedelmét feláldozom rá.”

Ezen felajánlás előtt néhány héttel Széchenyi István a Felsőházban - elsőként - magyarul szólalt fel, ami korszakalkotó tett volt. A magyar nyelv fontossága élete végéig foglalkoztatta. 1825-ben Pesten létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet és meghonosította a lóversenyeket. 1827-ben megalapította a Nemzeti Kaszinót. 1828-tól kezdődően jelentek meg könyvei: Lovakról, Hitel, Világ, Stádium, Pesti Por és Sár, Hunnia, Kelet Népe, Adó és két garas, stb.

1831-től kezdve: előmozdította a dunai és tiszai gőzhajózást, részt vett a pesti Hengermalom, vasöntöde és a Kereskedelmi Bank alapításában, létrehozta az óbudai hajógyárat, a téli kikötőt, a balatoni gőzhajózást, a Lánchidat, selyem-, gáz- és cukorgyárat, a Magyar Gazdasági Egyesületet, szorgalmazta a Duna-Tisza csatorna építését, mint királyi biztos irányította az Al-Duna és Vaskapu szabályozását, az al-dunai út megépítését (ezt később róla nevezték el), megindítója a Tisza-szabályozási és ármentesítési munkáknak, szorgalmazta a magyar vasutak építését, lehetőleg úgy hogy az ország szívét érintsék a vonalak. Minden erejével azon dolgozott, hogy Pest-Buda ikervárosokból BUDAPEST, a magyar nemzet fővárosa legyen, ami halála után meg is valósult, de a gondolat megteremtője és szorgalmazója Széchenyi István volt.

A Magyar Nemzeti Színház ügye is foglalkoztatta. Politikai pályafutását is Magyarország újjáépítésének szolgálatába állította. Országújító munkája eredményeként nevezte el Kossuth a "legnagyobb magyar"nak, Kemény pedig a "leghívebb magyar"-nak. Később Kossutthal szembekerült, mert Széchenyi, hazáját békés úton akarta gazdaggá és szabaddá tenni. Kossuth pedig a forradalom győzelmében hitt.

Az 1848 áprilisában megalakuló Batthyány kormányban a közmunka és közlekedésügyi miniszteri tárcát kapta. Bécs és a független magyar kormány közötti feszültségeket azonban nem volt képes elviselni.

A Deák téri Habsburg főhercegi kastélyban szállt meg 1847. októberében Széchenyi István, majd itt választották Moson vármegye követévé. Ennek emlékét tábla őrzi az épület falán, sőt, itt egy termet is elneveztek róla.

Széchenyi munkássága szorosan kapcsolódik a vizekhez, a közlekedéshez, a hidakhoz. A helyieknek, de az ide látogatóknak is fontos, hogy nevet kapjanak a mosonmagyaróvári hidak. Innen jött az ötlet, hogy az elsőt – a Deák tér mellettit – éppen Széchenyi Istvánról nevezzék el.

Széchenyiről elnevezett lakótelepen mellszobor hírdeti a legnagyobb magyar nagyságát.